Az Épületbádogos Szakbolt 1991-ben nyitotta meg kapuit.
A cég tevékenységei:
Ereszcsatorna rendszerek forgalmazása és gyártása
Ereszcsatorna rendszerek tartozékainak (csatornatartók, csőbilincsek) forgalmazása.
Tetőcsúcsdíszek, kéményre való szélkakasok, orom-, fal-, eresz-, kéményszegélyek és küszöbborítások gyártása akár egyedi méretben is.
Továbbá táblalemezek, hófogók, szegek, szegecsek, tömítő anyagok, bádogos kéziszerszámok és egyéb a szakmával kapcsolatos kiegészítők forgalmazása.
Egyedi termékek gyártása.
Történelmi visszatekintés
A bádogos szakma kialakulása:
A bádogos szakma kialakulása előtt az ókortól a fémlemez szerkezeteket olyan fémekből készítették, amelyeket kovácsolással állítottak elő. A 15. század földrajzi felfedései fellendítették a kereskedelmet és a növekvő igények hatására az ipar fejlődésnek indul. A 18. században Angliában megkezdődött a gyáripar gépesítése. 1728-ban beindultak az első hengerművek, amelyek már nagyobb mennyiségben állítottak elő 1mm-nél vékonyabb lemezeket. A bádogos szakma kialakulását az első hengerművek beindulásától számítjuk. A bádogosipar hazánkban a németországi bádogosmesterek letelepedésével terjedt el.
A tetőfedés története:
Az emberiség őskorában a fák lombjai, sás, nád majd szalma volt a tetőfedés anyaga. Az ókori Egyiptomban agyagtapasztással fedtek. I.e. VIII-VI. században a görög városállamokban a tetőszerkezetek fából készültek, amelyeket fazsindellyel, égetett agyagcseréppel, márványlemezzel fedtek. Az i.sz. X. századtól már a természetes palát kezdték használni, a XII. századtól hódfarkú cserepet használtak. A XV. században az oroszországi templomok hagymakupoláinak fedése már fémlemezből készült. Egységes méretű tetőcserepeket a XIX. századtól kezdték gyártani, majd a XX. század elején feltalálták a műpalát. A XX. század első felében a ragasztott tetőfedéseket alkalmaztak majd a XX. század második felében a műanyagokat kezdték tetőfedő anyagként használni.
Nincs ház tető nélkül, tető nincsen bádog nélkül.